JelentéseEredeteSzófaja Példamondatok

de facto

de facto szó jelentése

A "de facto" kifejezés a latinból származik, és jelentése "tény szerint" vagy "gyakorlatilag". A magyar nyelvben a "de facto" kifejezés használata azt jelenti, hogy valami valóságban vagy gyakorlatban létező, bár nem feltétlenül törvényesen vagy hivatalosan elismert. Például: Ha egy országban van egy vezető, aki nem rendelkezik hivatalos címmel vagy tisztséggel, de mégis gyakorolja a hatalmat és irányítja az országot, akkor ezt a vezetőt nevezhetjük "de facto" vezetőnek. Ez azt jelenti, hogy bár nincs hivatalosan kinevezve vagy elismert pozícióban, mégis valóságban uralja az országot. A "de facto" kifejezést gyakran használják politikai, jogi vagy társadalmi kontextusban arra utalva, hogy valami meglévő állapotot vagy helyzetet jelöl, amely nem feltétlenül felel meg a hivatalos vagy törvényes elvárásoknak.

Értékeld a meghatározást!
(Pozitív: 1 / Negatív: 0)

A szó eredetete, etimológiája

A szavak etimológiája gyakran erősen bizonytalan, és több feltételezés is előfordulhat!

A "de facto" latin kifejezés, amelyet a köznyelvben is használnak. A szó szerinti jelentése "tényeken alapulóan" vagy "gyakorlatilag". Az eredeti latin kifejezés "de facto" kiejtése "de fákto" volt.

A "de facto" kifejezést először a jogi szakirodalomban használták a 16. században. Az Angliában és az Egyesült Államokban alkalmazott jogi rendszerekben ismerték el először ezt a kifejezést. Az angol nyelvbe való átvétel során az eredeti latin kiejtés átalakult az angolosabb "di fekto" változatra.

A "de facto" kifejezés arra utal, hogy valami gyakorlatilag vagy ténylegesen fennáll, még ha jogilag nem is elismert vagy hivatalosan nem került bevezetésre. Például, ha egy személy gyakorlatilag irányítja egy vállalatot, de nem rendelkezik hivatalos pozícióval vagy címmel, akkor azt mondhatjuk róla, hogy a vállalat de facto vezetője.

Az "erősebb fél helyzetéből eredő joghelyzeteket" általában de facto státusznak nevezik. Ez azt jelenti, hogy bár nincs hivatalosan elismert jogalapja, mégis a valóságban létezik és gyakorlatilag elfogadott.

A "de facto" szó kialakulása és etimológiája tehát a latin nyelvre vezethető vissza, és jelentése az idők során alakult ki a történelmi és jogi kontextusban.

Szófaja és helyesírása

Határozószó

Példamondatok

1. Az országban a de facto hatalom a katonai juntához került.
2. Bár a törvények szerint az egyenlőség mindenkire vonatkozik, de de facto még mindig sok területen fennáll a nemi alapú megkülönböztetés.
3. A vállalat a de facto piacvezető lett az innovatív termékeinek köszönhetően.
4. Sok országban a politikai döntéseket a de facto vezetők hozzák, nem pedig a választott tisztségviselők.
5. A de facto válás során már külön élnek, bár hivatalosan még mindig házasok.
6. Az interneten sok olyan weboldal található, amelyek a de facto szabályok szerint működnek, és nem követik pontosan a jogszabályokat.
7. Bár az állam hivatalosan elismeri a vallásszabadságot, de de facto még mindig vannak olyan területek, ahol üldözik és korlátozzák az emberek vallásgyakorlását.
8. A városban a de facto szegregáció miatt külön területeken élnek az etnikai csoportok.
9. Az új törvények bevezetése előtt sok esetben már létezik egy de facto gyakorlat, amely alapján az emberek viselkednek.
10. A de facto pénznem az országban a dollár lett, habár hivatalosan más fizetőeszköz is elfogadott.

Rokonértelmű szavak

ténylegesen, gyakorlatilag, valójában, tulajdonképpen

Fonetikus átírás

diː ˈfæk.toʊ

Betűrendben közeli szavak

dárda, dáridó, daróc, datál, dávoria, de facto, de jure, de lege lata, de_facto, de_jure, deaktivál,